A Keviczky Hugó által készített Palóc ligeti hősi emlékműnél Gere József helytörténész mondott beszédet, közreműködtek a 16-os Honvéd Katonai Hagyományőrző és Kulturális Egyesület tagjai.
Gere József emlékeztetett rá: Magyarország sokáig az Osztrák Birodalom része volt, nem törődtek az osztrák érdekekért meghalt magyar katonák emlékének ápolásával. Az 1867-es kiegyezés után egy év múlva megalakult az önálló magyar honvédség, és mód nyílt a megemlékezni a magyar katona hősökről is.
1914-ben kitört az első világháború. Az arcvonalban hatalmasak voltak a veszteségek. Minden problémás helyre magyar alakulatokat vezényeltek. 1915-ben felállt a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság, majd a magyar hősök emlékét 1917. évi VIII. számú törvénybe iktatták. A bizottság feladata volt a települések emlékmű-állítási programjának lebonyolítása volt. Csak néhány készülhetett el.
A Hősök emlékünnepét az 1924. évi XIV. törvény] rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját […] a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”.
Megkésve, de elindult az országban a hősi emlékművek állítása, most már csak a trianoni ország területén. A legjelentősebb emlékmű az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, melyet 1929-ben avattak fel a budapesti Hősök terén, a Millenniumi emlékmű előtt.
– Balassagyarmat az országos átlag feletti módon kivette a részét az emlékmű állításból – hangsúlyozta a helytörténész. – 1920-ban határozat született, hogy a Hősök Temetőjében emlékkeresztet állítanak, amit a Mária szobor egészített ki, és a cseh kiverés áldozatainak emléktáblát helyeznek el a városháza falán. 1923-ban döntés született egy világháborús emlékmű felállításról is. A bronz kismintáját Keviczky Hugó szobrászművész 1925-ben készítette el. A mindenkori polgármester íróasztalán áll ma is. A szobrot 1929-ben Horthy Miklós kormányzó jelenlétében avatták fel. Ez a megye területe volt, és az az egyezség született, hogy ha a tervezett Madách szobor elkészül, akkor az oroszlán költözik. Ez 1937-ben megtörtént.
1945 után a Magyar Hősök Napját nem volt szabad megtartani. A Hősök terén a hősök emlékkövét 1951-ben eltávolították, és csak 1956-ben helyezték vissza a ma látható formában. A balassagyarmati Hősök Temetőjét elhanyagolták, az oroszlán szoborról levésték a címerpajzsot.
1990 után egyre több helyen ismét kezdték megtartani a megemlékezéseket. Viszonylag későn, 2001-ben elfogadott törvény az 1924. évi korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire, „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.” Az ünnepnapnak ismét május utolsó vasárnapját jelölték ki.
– Az első világháborúból, a történelmi Nógrád vármegyéből mintegy 3 ezer férfi nem jött haza, a második világégésből, az 1938. évi területű Nógrád vármegyéből nagyjából ugyanennyi – emlékeztetett a szörnyű veszteségekre Gere József helytörténész.
Sümegi Tamás fotói
