A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ MNM Palóc Múzeuma szeretettel várja az érdeklődőket 2025. október 6-án 17 órától kezdődő Múzeumi Hétfők – Műhelybeszélgetések című rendezvénysorozat következő előadására, melynek előadója: Mészáros Balázs, témája pedig A felakasztott Kossuth-szobor.
Október 6-án az aradi vértanúk emléknapján, Múzeumi Hétfők című Műhelybeszélgetés következő alkalmán Mészáros Balázs, a Magyar Nemzeti Múzeum történésze lesz a Palóc Múzeum vendége. A magyarországi művészi vasöntés kutatójának előadása bemutatja a szobor keletkezésének körülményeit és megismertet a hozzá kapcsolódó legendákkal. Az 1848/49-es szabadságharc bukása után a császári közigazgatás nemcsak megtorlással – a honvédtábornokok aradi kivégzésével – igyekezett stabilizálni uralmát, hanem saját emlékezetpolitika kialakításával is. Ennek köztéri megnyilvánulása volt, hogy a császári oldalon elesetteknek hősi emlékműveket állítottak, amelyek közül legismertebb a budavári Hentzi-emlékmű.
A magyar társadalom ezzel szemben a családi körbe visszavonultan őrizte a szabadságharc emlékezetét, féltve őrzött relikviák és emléktárgyak biztosították, hogy a függetlenségi háború igazsága ne merüljön feledésbe. Ezek közé az ereklyék közé tartozik az az öntöttvas Kossuth-szobor is, amelyet a legenda szerint a megtorlás során a külföldre menekült Kossuth Lajos helyett felakasztottak, és amelyet egykori honvédek kalandos körülmények között mentettek meg és őriztek a kiegyezésig. Az öntöttvas Kossuth-szobrot a hozzá kapcsolódó legendák emelik ki az ország számtalan Kossuth-emlékműve közül, de legalább ilyen érdekesek keletkezésének körülményei is. Az 1848-ban a munkácsi vasgyárban készült mellszobor a vasból öntött ritka képzőművészeti alkotások egyik legszebb példája, Kossuth Lajos első szobra.
A rendezvény látogatása ingyenes!
